Tervezés rész
-
Gyakorlatok szerkezetének átbeszélése
- Mindig tervezéssel kezdünk, kódolással fejezzük be
-
A zh-knál nem azt kódoljuk amit tervezünk
-
Valódi munkánál soha nem ilyen formában készítünk specifikációt - sokszor csak word dokumentumban írjuk le a feladatot
-
Formális specifikáció készítése papíron
-
Későbbi félévekben nem lesz külön kimenet / bemenet, hanem csak egy összevont adattér
-
Ismeretlen mennyiségű adat bevitele (N*) stb. (lásd: kép) - “listák”

-
Algoritmusokban elágazások (if / else if / else / switch) használata, elmélete
-
Ciklusok -||-
-
Hogyan néznek ki ezek struktogramban?

Programozás rész
-
Használt ide: Visual Studio
-
interpreted vs compiled nyelvek megbeszélése
-
Csak
console app-ot kell készíteni ebben a félévben- Viszont az automatikus kiértékelő rendszer nem tudja a legújabb c# rendszert kiértékelni (am ez elég gáz)
- Dotnet 6.0-t kell kiválasztani, mert az biztosan működik
- Ha már nem elérhető, akkor Dotnet 8.0-t, de akkor bizonyos parancsokat nem szabad használni
- Do not use top-level statements-et be kell pipálni
-
Egy C# projekt felépítése
- mi az a .sln fájl?
- mi az a .csproj fájl?
- Melyik file-t kell feltölteni a tesztelő rendszerbe
- a .vs, bin, obj könyvtárakat nem kell soha se feltölteni
-
Ebben a félévben csak egy fájlal fogunk dolgozni
-
Különbség az a++ és ++a között
int a = 5;
Console.WriteLine(a); // 5
a = a + 1;
Console.WriteLine(a); // 6
a++;
Console.WriteLine(a); // 7
++a;
Console.WriteLine(a); // 8
Console.WriteLine((a + 1)); // 9
Console.WriteLine(a); // 8
Console.WriteLine((a++)); // 8
Console.WriteLine(a); // 9
Console.WriteLine((++a)); // 10
Console.WriteLine(a); // 10a++kiírja az értéket, majd megváltoztatja++amegváltoztatja az értéket, majd kiírja